Bár a belépő megléte, a fellépők számomra érdektelensége, és a sörlista (már amit össze tudtam szedni, mert nem volt hirdetve, mi lesz), nem tette valami csábítóvá a kis hazánkba megrendezett "Oktoberfest"-et.

De mivel régi kollégiumi lakótársam feljött Budapestre, elkísértem, mondván hogy jó sört, a már ismerősök között is találok, ha már újdonság nem lesz.

A belépőért, bár nem hiányoltam pl a főzdén, de egész jó zenét, hangulatot kaptunk. Beatrice ki szereti, ki utálja, de másfél órás kis koncertjén előkerült ős Bikini, Beatrice , Neoton Familia, Republic és egy két külföldi klasszikus (pl. Johnny B Goode, House of The Rising Sun). Jó buli volt.

Egy másik sátorban valami jazzes est volt, Dombóvári felkonferálásával, és volt egy sátor ahol pop számokat dolgoztak át kicsit rock&roll-os, kicsit bluesos hangszereléssel.

A sörök között nem volt meglepetés, volt kint jó, volt kint tucat. A német elvileg különlegességeket nem tudtam megkóstolni a nagyszámú érdeklődő (értsd sorban álló) miatt, de cserébe megmutattam vidéki barátomnak, mi féle sör is az IPA, egy jófajta szűretlen búza, vagy egy igazi nem spárba vehető cseh pils.

(összedobva:

jó volt: Serforrás IPA, Zip's Oktoberfest, Kaltenecker Chopper IPA, Zámolyi Világos

zseniális: Legenda Jokerface, Legenda Pony, Svijansky Rytir, Primator Búza, Távoli Galaxis)

A fesztivál eme egy napjának pozitívabb kicsengése volt, mint a Budavárinak (mondjuk ettől nem is vártam igazán semmit, lehet azért), bár a wc-k kihelyezés és karban tartás tekintetében tudnának mit tanulni onnan.

Szó mi szó, tetszett. Jövőre biztos megint kimegyek egy napra, ha úgy alakul.

Hihetetlen, milyen méreteket, és lassan milyen minőséget ölt a kézműves sör főzés kis hazánkban. Igaz, az egyenletes minőség megtartása még a legtöbb (ha nem mindegyik) főzde nagy problémája, és sok helyen az ár, sok helyen meg a rengetek felesleges választék okoz kisebb nagyobb fejfájást. Mondjuk a felesleges választék legyen a legnagyobb bajunk.

Kész öröm volt mazsolászni a majdnem száz (ha nem több) érdekes vagy legalábbis meggondolandó felhozatal között. Végül ennek köszönhetően, na meg a túl kevés időnek, sikerült is elvesznem az édes alkohol ködében valahol szombaton. De lelkiismeretesen pötyögtem fel az élményeket a kis táblázatomba, így legalább azt tudom mit ittam, még ha nem is túl releváns információkat sikerült a "Vélemény" oszlopba rögzítenem.

A napok (nagyon nagyon fáj, hogy csak két nap)-ra bontást kihagyom, bár azt meg kell említenem, hogy az utolsó napi pihentető másnapocska sörözést az első frissítő pilsen után egy laza 11-12 százalékos imperial stouttal sikerült megnyitnom. Mondjuk ez is olyan csoda, amiről 3-4 éve még álmodni se mertem volna.

A helyszín választásról röviden: tökéletes hangulat lett volna az Andrásy-n, ha kicsit fejlebb lett volna, de itt is jobb lett volna, mint a rakparton, ha nem jön több ezer másik közeli fesztiválról nézelődő. Szerencsére én főleg a bódék mögött közlekedtem, térképpel a kezembe, így viszonylag keveset kellett tolakodnom és sorban állni sem volt (mindig) vészes. Még mindig azon a párton vagyok, hogy a sörfesztivál sör fesztivál legyen, kényelmesebb lenne. De legalább a tömeg egy jó részét elnyeli a hamburgeres meg a tésztás.

No de a sörök. Megint csak sikerült bepróbálnom pár újdonságot. Nem volt olyan kiemelkedő mint a rakpartos felhozatal, de hát azért itt is megvolt a listabővítésre a lehetőség.

A szokásos kedvenceim is fogyottak: Serforrás IPA (édesebb lett mint keserű, bár azért még mindig bitang egy sör), Legenda Snakebite (ezt miért kellett cukros üdítő ízre csinálni?), Kolibri (u.o. mint volt), Legenda Pony (ezt nagyon eltalálták újra), Mályi Ászok (mit műveltettek ezzel a régen sűrű őszibarack búzával? Citromos narancslét!), Napalm (hasonló, bár nem az igazi).

Az újak listája:

Hara'Punk Lemon? No Thanks: én lettem a keresztapja a sörnek, de nem csak ezért álltam érte többször is sorba, és ajánlottam másoknak is. Bár az én ízlésemnek még kicsit citromos (főleg a vége felé), cserébe viszont brutálisan komlós és sűrű (majdnem banános-anaszásos) kezdéssel bíró főzelék. Megérdemlik a srácok a tapsot, jól sikerült nedű lett belőle.

Lados Apache IPA: ipa? Melegedve talán. Kezdésnek még a sör se tudta, hogy mi akar lenni.

Armando_Ochoa Dirty Saison "Szutykos": a legmocskosabb sör a fesztiválon. Egy bunkó ősember, ami agyon csap a bunkójával. Kicsit se kifinomult, kicsit se édesgető. Barbár állat, melyet a nyelved minden egyes milliméterén érzed. Agyament komlós sör, a legjobb és legerőteljesebb. A kedvencem volt, és bár simán neki adtam volna a díjat, de talán pont a káosz természete miatt nem ő az, akit kiválasztottam rá (vagy csak azért, mert volt egy új versenyző a pályán, akitől, Gergővel ellentétben, nem vártam sokat, mégis a legjobbat kaptam)

Sip Beer Xmoke RIPA: ez volt az egyik sör, ami a kukában végezte. Pedig valakinek ez volt kint a kedvence. Ízlések és pofonok. Nekem az első, szintén a wc-ben végzett Trance főzet előkostólójára emlékeztetett. 

Legenda Black Samurai: füstölt whiskymalátás imperial stout? Nem értek az ilyesmihez, egy biztos, nagyon finom volt. Hasonlított a Primator Double-jére, csak több íz kavarodott benne. Aki él-hal az ilyenekért, ne hagyja ki!

Zip's Pilsner: egyszeri sör, reggel-délben-este bármikor, ha nincs más a közelbe (vagy csak komersz bolti vackokkal vagyok körbe véve). A mezőnyből itt viszont nem emelkedik ki. Szerintem nem is ez volt a célja. Jó szomjoltó. Ennyi.

Csupor Ördögi Angyal: oatmeal stout. Jól írtam? Valószínűleg nem. Ott van a mélyén a potenciál, érzem benne. Csak sajnos nagyon a mélyén, elrejtve a kávés-füstös stout mögött. Kár érte, több is lehetett volna. Várom az új főzetet belőle.

Csupor Szexepils: Pils? Ez nem az. Ez bitter vagy IPA. Annak viszont nem a legjobb. Nem is rossz, simán elmegy. De csak ale rajongóknak. 

Rekettye Ravasz Hód: az egyik sör, amiről tudom hogy ittam, viszont nem emlékszem rá. Csak arra hogy jól csúszott. Amit írtam mellé vélemény, az is csak ennyi: "Cúszik" . Hiszek részeg önmagamnak, adok rá egy plusz pontot.

Balkezes Hopster: hidegkomlózott vörös IPA. Én semmit nem vártam tőlük, cserébe egy keserűen induló, trópusi gyümölcsős majdnem karamellásan édes befejezést letáncoló, hiba mentes IPA-át kaptam cserébe. Nem fog különcködni, viszont imádni fogod. Én imádtam, bárkivel kóstoltattam imádta. Tökéletes sör, és pont ezért, a felhozatal legjobbja volt. Gratulálok nekik, nagyszerű teljesítmény, reméljük nem fogják elrontani a jövőben.

Így visszanézve és újra átélve az élményeket, azt kell mondjam, csodás egy év volt ez a sörözéshez szokott jónépnek. Jövőre legalább ugyan ilyent!

(és még nincs vége az évnek! Úristen milyen IPA-t kóstoltam Gergőnél! Na majd a Szimpla szülinapja után bezúdítom a következő adagokat!)

Átböngésztem a listát, lesz annyira érdekes a fesztivál, mint az előző.

Egyelőre így van a terv: 8 érdekes még nem kóstolt, 4 ritkán kóstolt, és 24 választható, ha az első két csoportból nem lennék még az asztal alatt a hétvégén

Mielőtt nekirohannánk az Andrássy útra költöztetett csoda fesztiválnak (tudom, tudom, még két hét, de vágom a centit), kiadom magamból illetve a telefonomból a feljegyzett kóstolásokat:

Jezek szűretlen: igazi cseh remek, tartalmas és erős sör, a szűretlenekre oly jellemző élesztős zamattal. Jó volt inni.

Vysoky IPA (?): mézes ipácska. Szigorúan kisbetűvel. Nem vészes, simán iható édes söröcske, csak azt a három nagy betűt le kell venni a nevéből.

Mikkeller Viking: lehet hogy keverem a lenti sörrel, együtt fogyott ugyanis e két ital. Enyhén gyümölcsös-karamellás, irtózatosan keserű sörre emlékszem. Nagyon nagyon szeretem.

Mikkeller Amass: szőllős jófajta keserű IPA. A fenti sör tökéletes kiegészítője.

Brouwerij Maximum Highhops 6: ha már a szőllőnél tartunk, ezt is érdemes megemlíteni. Nem egy tökéletes és kiemelkedő darab, de a maximum pontot bőven megéri nálam. 

Kellemes kis Duna parti söröző, viszonylag elzárva a nagyobb forgalomtól (bár a HÉV azért ott dübörög az ember füle mögött). Kedves kiszolgálás, jó sörök, jó árak. És jó sok eső, sajnos.

A lentiek persze nem mind ott kóstoltak, de egy jó részük igen. 

Fóti Pils (újrakost): most, csapról, fantasztikusan jó volt. 300 forintért főleg. Nem egy világ megváltó sör, de korrekt csehes jelleg. A második korsónál azért kezd édesedni, és a vége felé (főleg ha melegszik) jönnek elő a hibái is, szóval csak szomjoltó kezdő sörnek ajánlom, vagy két ízlelő bimbó gyilkos sör között öblögetésnek.

Bigfoot 2222: pontosan ugyan az a véleményem, mint anno a Razziáról, mikor megjelent. Kiforratlan, összedobált sör, mely nem áll össze egy nagy egésszé. Érzel benne IPA-t, gyümölcsös sört, vörös száraz ale-t, pilseni egyszerűséget. Mindent. Nagyon katyvasz, nem rossz, de sajnos nem is jó. Kollégának tetszett, így hajrá, ki lehet próbálni.

Rothbeer Bakancslista 2: furcsa vas ízű keserű ser. Nekem nem jött be.

?Seripa? : nem tudom ki ez és honnan. De szűretlen jellegű, szintén fémes izű, ipácska. Nem lett főnyeremény.

 Fuller's London Porter: kár hogy ennyire szénsavas, mert nagyon finom kávés lezárása van. Sokkal jobban felértékelődik a sör, ha szépen kirázza az ember belőle a bubikat.

Rooie Dop Double Oatmeal Stout: nehezen tudom meghatározni milyen ízekkel játszik. Csípősen élénk, csokis nedű. A legjobban úgy jellemezném, hogy élmény volt inni. Szórakoztató kis ital volt.

Mikkeller Texas Ranger: selymes, édeskés, kávés chillis. Szeretem az ilyent.

Brewdog Rip Tide: iszap sűrűségű csoda. Csokis előíz, sivatagossá szárító kávés, órákig kitartó utóíz. Fantasztikus stout/porter, fantasztikus! Az egyik legjobb amit ittam.

Ezentúl nem az üvegeket hoztam magamhoz, hanem én mentem az üvegekhez!

A továbbiakban a többi kép, rövid beszámoló, új sörök ->

Mármint a sör kóstolás a fesztiválok után is.

Betty Babe: szűretlen witbier búza sör. Fűszeressége okán van benne valami szúrós keserűség, amire a szűretlen jelleg is rátesz egy lapáttal. Aztán jön a citrom cunami. Bár a nemszeretem kategóriába esik ez utóbbi miatt, de a fűszerezettsége végett meglepően tudathasadásos valami lett. Az ilyesmi már pedig imponál. Csakis kezdésnek, felfrissülés végett.

Pernstejn Svetle Vycepni: enyhén dobozos/fémes ízű. Még mindig iható, keserkés cseh sör.

Opat Kvasnicak pepper: borsos rettenet. Mondjuk rosszabbra számítottam, egész finom volt. A bors a vége felé kezd beütni, onnan kapásból át lehet térni valami fűszerezetlen csirke húsra. Más dimenzió lesz, azt garantálom.

armando_otchoa Sir Smoke-A-Blond: füstös pale ale. Szenesre füstölt pale ale. Szenesre szét füstölt, frissítően üdítő ale. Literekbe fogyasztható.

Mikkeller Hope Burn High: számomra az igazi dupla IPA. Édes, de nem túlzottan, keserű, de pont nem lélegzet ellálítóan. Olyan harmoniát találtam benne, ami kifejekzéséhez nem értek. Így nem is írom le hogy karamellás-grapefruitos ízkavalkádot éreztem, mert nem szabad baromságokat írnom.

Svijany Knzézna: nem kávés, viszont nem is édes. Svijany féle keserű oltva némi cukros-malátás barna sörbe.

Svijany Knize: telt, határozott keserű sör. Még ez sem a kedvenc Rytir, de a határozottan baráti sör.

Kaltenecker Primavera IPA: felhúztak 800 forintra egy 500 forintos IPA-t. Az utóbbi árát teljesen megéri, az elsőnek említettet nem. De nem az árát fogom pontozni. Kellemes, finom és édes ipácska. Kezdő sörnek jó.

Permon IPA: nehezen behatárolható cseh IPA, nem tudtam egyértelmű ízt elkapni belőle. Inkább angolos, bár ahhoz képest talán egy csöppet ízesebb.

Elég nehéz szívvel írnám le hogy SÖRfesztivál, mert láthatóan nem ezért csinálják. Azonban nem kell nagyon bánkódni, szép és kellemes környezetben, meccs és koncert lehetőséggel, csodálatos terasszal ellátva, lehetett egy jót sörözni.

Tapasztaltabb sörimádó blog társam leírta azt amit én akartam, így én nem is szaporítom tovább a sort: tessék elolvasni!

Saját élmény: szűretlen Pilsner Urquell (bár jövő hónapba utazok ki érte a gyárba, így kicsit bokán rúgtak ezzel, de azért így is nagy kortyokban fogyott ez a csoda mikor lent voltam) vitte a hátán a fesztivált, kísérte őt sok jó ismerős magyar és pár kisebb kevésbé látott cseh jó barát, egy fantasztikusan elrontott Boney M-el és egy számomra meglepően jó hangulatot teremtő Animal Cannibalssal, sok elmeneküléssel a Savoya teraszra. Mert hogy be nem állok vonatozni a többi idióta/részeg (lehet megsértődni) közé, az biztos. 

És rengeteket csodálkoztam a sorban állókon. Szerintem direkt büntetik magukat. Két lépésre az üres feltöltő/korsó pontoktól álltak 100-an. Két szememmel láttam, hogy megnézte az egyik látogató az akkor pont majdnem üres (4 ember álldogált) standot, majd a 100 fős másik sort, és végül oda állt be. Gyanús ha valahol kevesen állnak, a több sor, jobbat jelent?

WC-nél még furcsább. A fent említett tömeg nagy testvére álldogált. Közben 3 soros WC volt, két oldalt pedig szinte senki. 2 percnél a legnagyobb tömegben sem vártam többet. Kifele mindig rászóltam a középen álldogálókra, hogy ott van még még sor wc, tessék menni. Csak kevés toporgó indult meg, a többi inkább várt középre tovább. Legalább nem a Pilsner előtt erősítették a sort.

Ohh igen, és még mindig nem szeretjük a pult alatt a félretett melegedő hablét a sörünkbe öntögetik, igen tisztelt Sümegi (tavalyi budavári lánykák), Serforrás (idei főzde szőke lány), Kaltenecker (idei budavári szép szemű). Akkor sem, ha a csapos azt hiszi, a részegedő vendég nem látja.

Nem fogom sokat szidni az új helyszínt, mert nem csak hogy jobban elfértünk, mint a korábbi helyen, de végre sikerült az első, forráspontig hevült fél korsó söröm után, áttérni a poharas megoldásra. Így, ha nem is kóstoltam végül több félét a tervezetnél, viszont újra és újra visszatérhettem a kedvenceimhez anélkül, hogy túlzásba estem volna, és a Dunába fordultam volna az alkohol mennyiségtől.

Plusz a forró betonon legalább sikerült egy kis nyári színt is felvennem :)

A metapay kártya rendszer már más tészta. Megértem a csak 1-2 órára kilátogatók és a későn érkezők panaszait, láttam hogy tényleg nagy a sor. Én háromszor álltam be sorba ismerősökkel, és a visszaváltást is számolva, háromszor magam miatt. Ez 6 db sorban állás. Sorban így nézett ki: fél perc, 2 perc, 15 perc, 20 perc, 2 perc, kevesebb mint fél perc. Mondjuk korán érkeztem, és az utolsó nap korán mentem. Nekem csak jót tett ez a kártyás megoldás. A benti sorok is észrevehetően gyorsabban mentek mint tavaly, bár este felé sikerült pár a kelleténél részegebb alaknak, így is feltartania az embert.

No de a sörfelhozatal! Az minden kellemetlenséget megért. A tavalyi alig találtunk új versenyzőt helyet, most az alig találtunk ismerős nevet jellemezte a fesztivált.

A sörök, a legrosszabbtól kezdve:

Mármint Főzdefeszt előtt, gyorsan kiadom a felgyülemletteket:

Brewdog IPA is Dead - Comet: szerintem a telefonba rögzített megjegyzésem jól jellemzi: "Mangós fenyőfát iszom! Brutális!". És tény, az egyik legjobbak között van, amit kóstoltam.

Brewdog IPA is Dead - Exp 336: Fenyős IPA, csak kevésbé erős és kevésbé édes mint a Comet.

Brewdog IPA is Dead - Kohatu: szerintem otthon a csapból is ilyen víz folyik. Egyedül a színe nem stimmel.

Azért érdekes, hogy egy úgymond single hop sorozatban, ekkora különbségek lehetnek. Vagy csak valami nagyon rosszat ettem az utolsó előtt.

Rouge Yellow Snow IPA: szintén zseniális darab. Kicsit talán citrusosabb világ mind az előzőek. Ahhoz képest, hogy nem vagyok citrom párti, ez piszok jóra sikeredett.

La Trappe Quadrupel: belga. Tudjuk milyen. Ez is olyan. Mondjuk nekem a La Trappe-k mindig is kiemelkedtek a mezőnyből, kevésbé alkoholosak talán, mint a többi. Nem az ízvilágom. Finom is, édes is, barna is. Jó sör, aki ezt szereti, nagyon megéri.

És akkor holnaptól jöhet a Főzdefesztivál. Készítettem is két listát (ez a rossz szokásom). Még nem döntöttem el, poharazzak is e vagy csak korsózzak (nem szeretem a poharat :D). Végül is amire tényleg kiváncsi vagyok, az korsóval is belefér, a poharas megoldással maximum 3-al többet kóstolnék meg, és talán többet ihatnék a jobbakból. Majd meglátjuk, hogy sikerül.

 korsó         poharas