Volt szerencsém leruccanni a kék sós lötty partjára (de még milyen kék)

Ha már arra jártam, megkóstoltam a helyi nevezetességeket. 700 kép készült, nem fogom bedobni az összeset, de egy lista simán belefér:

Ozujsko (csapolt): rák és hal mellé elment, nagy emléket nem hagyott. Rossz íze nem volt.

Pan Zlatni pasztörizálatlan: savanykás nem túl jó sör. Kifejezetten rosszul esett.

Tomislav Crno: édes alkoholos barna sör. Egynek elment.

Amstell Premium: jó, ezt nem hagytam ott. Amúgy egy nulla pontos láger. Megittam, nem volt rossz. De semmi nyoma nem maradt.

Karlovacko Crno: finom, fekete színű barna sör. Nem nagy szám, de nem túl édes és még némi karakteres pörkölt íz is megbújik benne. Pozitív csalódás volt.

Karlovacko Primavera: ez elvileg egy szűretlen búzasör, korianderrel. Tény, nagyon szűretlen, sok üveg szinte teljesen átláthatatlan volt. Sok üveget mondtam, mert ez volt a kedvenc. Úgyan búzának nem búza, koriandernek sem túl fűszeres, sőt, inkább kicsit citromos. De ennek végre sör íze volt. Finom, laktató, 40 fokban tökéletes itóka. 4,9%, 11,6°-al. Ez egy olyan irány, amit más nagyüzem is követhetne.

Szót se többet róla, Horvátba nem sörözni megy az ember. A fagyi kommersz, a turista szinte mind magyar, de a tenger eszméletlen, a kikötők, a tengeri étkek szuperek. És ha Plitvice közelébe jár az ember, az a park, kihagyhatatlan élmény (a 700 képből 600 ott készült). Csak ízelítőnek: