Hihetetlen, milyen méreteket, és lassan milyen minőséget ölt a kézműves sör főzés kis hazánkban. Igaz, az egyenletes minőség megtartása még a legtöbb (ha nem mindegyik) főzde nagy problémája, és sok helyen az ár, sok helyen meg a rengetek felesleges választék okoz kisebb nagyobb fejfájást. Mondjuk a felesleges választék legyen a legnagyobb bajunk.

Kész öröm volt mazsolászni a majdnem száz (ha nem több) érdekes vagy legalábbis meggondolandó felhozatal között. Végül ennek köszönhetően, na meg a túl kevés időnek, sikerült is elvesznem az édes alkohol ködében valahol szombaton. De lelkiismeretesen pötyögtem fel az élményeket a kis táblázatomba, így legalább azt tudom mit ittam, még ha nem is túl releváns információkat sikerült a "Vélemény" oszlopba rögzítenem.

A napok (nagyon nagyon fáj, hogy csak két nap)-ra bontást kihagyom, bár azt meg kell említenem, hogy az utolsó napi pihentető másnapocska sörözést az első frissítő pilsen után egy laza 11-12 százalékos imperial stouttal sikerült megnyitnom. Mondjuk ez is olyan csoda, amiről 3-4 éve még álmodni se mertem volna.

A helyszín választásról röviden: tökéletes hangulat lett volna az Andrásy-n, ha kicsit fejlebb lett volna, de itt is jobb lett volna, mint a rakparton, ha nem jön több ezer másik közeli fesztiválról nézelődő. Szerencsére én főleg a bódék mögött közlekedtem, térképpel a kezembe, így viszonylag keveset kellett tolakodnom és sorban állni sem volt (mindig) vészes. Még mindig azon a párton vagyok, hogy a sörfesztivál sör fesztivál legyen, kényelmesebb lenne. De legalább a tömeg egy jó részét elnyeli a hamburgeres meg a tésztás.

No de a sörök. Megint csak sikerült bepróbálnom pár újdonságot. Nem volt olyan kiemelkedő mint a rakpartos felhozatal, de hát azért itt is megvolt a listabővítésre a lehetőség.

A szokásos kedvenceim is fogyottak: Serforrás IPA (édesebb lett mint keserű, bár azért még mindig bitang egy sör), Legenda Snakebite (ezt miért kellett cukros üdítő ízre csinálni?), Kolibri (u.o. mint volt), Legenda Pony (ezt nagyon eltalálták újra), Mályi Ászok (mit műveltettek ezzel a régen sűrű őszibarack búzával? Citromos narancslét!), Napalm (hasonló, bár nem az igazi).

Az újak listája:

Hara'Punk Lemon? No Thanks: én lettem a keresztapja a sörnek, de nem csak ezért álltam érte többször is sorba, és ajánlottam másoknak is. Bár az én ízlésemnek még kicsit citromos (főleg a vége felé), cserébe viszont brutálisan komlós és sűrű (majdnem banános-anaszásos) kezdéssel bíró főzelék. Megérdemlik a srácok a tapsot, jól sikerült nedű lett belőle.

Lados Apache IPA: ipa? Melegedve talán. Kezdésnek még a sör se tudta, hogy mi akar lenni.

Armando_Ochoa Dirty Saison "Szutykos": a legmocskosabb sör a fesztiválon. Egy bunkó ősember, ami agyon csap a bunkójával. Kicsit se kifinomult, kicsit se édesgető. Barbár állat, melyet a nyelved minden egyes milliméterén érzed. Agyament komlós sör, a legjobb és legerőteljesebb. A kedvencem volt, és bár simán neki adtam volna a díjat, de talán pont a káosz természete miatt nem ő az, akit kiválasztottam rá (vagy csak azért, mert volt egy új versenyző a pályán, akitől, Gergővel ellentétben, nem vártam sokat, mégis a legjobbat kaptam)

Sip Beer Xmoke RIPA: ez volt az egyik sör, ami a kukában végezte. Pedig valakinek ez volt kint a kedvence. Ízlések és pofonok. Nekem az első, szintén a wc-ben végzett Trance főzet előkostólójára emlékeztetett. 

Legenda Black Samurai: füstölt whiskymalátás imperial stout? Nem értek az ilyesmihez, egy biztos, nagyon finom volt. Hasonlított a Primator Double-jére, csak több íz kavarodott benne. Aki él-hal az ilyenekért, ne hagyja ki!

Zip's Pilsner: egyszeri sör, reggel-délben-este bármikor, ha nincs más a közelbe (vagy csak komersz bolti vackokkal vagyok körbe véve). A mezőnyből itt viszont nem emelkedik ki. Szerintem nem is ez volt a célja. Jó szomjoltó. Ennyi.

Csupor Ördögi Angyal: oatmeal stout. Jól írtam? Valószínűleg nem. Ott van a mélyén a potenciál, érzem benne. Csak sajnos nagyon a mélyén, elrejtve a kávés-füstös stout mögött. Kár érte, több is lehetett volna. Várom az új főzetet belőle.

Csupor Szexepils: Pils? Ez nem az. Ez bitter vagy IPA. Annak viszont nem a legjobb. Nem is rossz, simán elmegy. De csak ale rajongóknak. 

Rekettye Ravasz Hód: az egyik sör, amiről tudom hogy ittam, viszont nem emlékszem rá. Csak arra hogy jól csúszott. Amit írtam mellé vélemény, az is csak ennyi: "Cúszik" . Hiszek részeg önmagamnak, adok rá egy plusz pontot.

Balkezes Hopster: hidegkomlózott vörös IPA. Én semmit nem vártam tőlük, cserébe egy keserűen induló, trópusi gyümölcsős majdnem karamellásan édes befejezést letáncoló, hiba mentes IPA-át kaptam cserébe. Nem fog különcködni, viszont imádni fogod. Én imádtam, bárkivel kóstoltattam imádta. Tökéletes sör, és pont ezért, a felhozatal legjobbja volt. Gratulálok nekik, nagyszerű teljesítmény, reméljük nem fogják elrontani a jövőben.

Így visszanézve és újra átélve az élményeket, azt kell mondjam, csodás egy év volt ez a sörözéshez szokott jónépnek. Jövőre legalább ugyan ilyent!

(és még nincs vége az évnek! Úristen milyen IPA-t kóstoltam Gergőnél! Na majd a Szimpla szülinapja után bezúdítom a következő adagokat!)