Na nem sör, hanem csirkecomb filék, tésztával.

Volt egy kis magvas mustárom, némi zeller, és az elmaradhatatlan fokhagymás fűszer keverék (lényegében csak só és fokhagyma, némi olyan anyaggal keverve, amit nem akarok tudni miért került bele) és filézett csirkefelsőcombjaim.

Mivel mindig is mustáros húsit akartam, ezt így össze is pacsmagoltam, szépen vastagon bekentem a lapkákra vágott húsit, majd beraktam a hűtőbe érlelődni.

Közben vásároltam még hozzá tejfölt, tésztát, hagymát. A hagymát nagyon apróra vágva, üvegesre pirítottam kevéske olajon, serpenyőben. Rápakoltam az isteni illatot árasztó húsikat, majd szépen megpirítottam mindkét oldalukat. Két maréknyi húsival dolgoztam, felöntöttem fél korsó vízzel, és addig főztem (puhára), amíg a víz el nem párolgott (illetve épp hogy még maradt belőle a hús alatt, mivel odaégetni sem akartam).

Közben már javában főt a tészta is.

A puhára készült húsira ráöntöttem még egy két kis doboznyi tejfölt, amihez szórtam még némi vegetát és egy púpos evőkanálnyi lisztet (csak hogy jó sűrű szósz legyen), majd gyorsban felforraltam (nem tovább).

Ehhez már csak egy sört kellett bontanom, és kész! Lehet nem tökéletes választás, de mit értek én hozzá? Zlaty Bazantot kívántam, és szerintem tökéletes volt hozzá. Bár talán egy még keserűbb, komlósabb itóka még jobb lehet mellé. Legközelebb majd még próbálkozom.