Na jó, ez igazából csak a kóstoltak egyikére igaz, ő viszont olyan magasan veri a mezőnyt, hogy megérdemli, hogy ő ihlesse a cím adást. De azért voltak mellette más finomságok is.

Brewdog Santa Paws: scotch ale, egy olyan megnevezés, mely az én szemembe whisky hordók egész sorát idézi meg. És itt meg is kaptam, nagyon száraz, bubi nélküli, fahordós ízű, ír vörösökre hajazó fekete sör. A tél jegyében!

Hangover Santa (újra kost): mikor először kóstoltam, vagy nem volt még kész, vagy csak a nyelvem nem volt felkészülve rá. Akkor csak keser ízt éreztem, semmi mást. Most is elég keserű, de csatlakozik hozzá egy erőteljes alkoholos íz, mely nem a belgás gyümölcs, hanem egyfajta karamellás édesség felé csapong tovább. Szó se róla, messze nem lehet erre a sörre rámondani hogy édes, de most éreztem valami ízt is benne. Érdekes darab.

Mikkeller Stateside: sok jelzőt nem írtam róla, mivel a csoda után volt balszerencsém megkóstolni, de még így is megállapítottam, hogy egy jófajta karamellás (gyümölcsös ízében kicsit szőlős ??) IPA lett, hasonlóan mint az Anderson Valley IPA vagy a Grabanc.

Mikkeller Mosaic: a csoda! Orrba vágó gyümölcsös illat, sűrű krémes állag, mely ezernyi ízt képes a nyelvedre varázsolni, töménytelen komlós utóízzel. Hasonlót csak a Port Brewingtől, a Shark Attackot ittam csak. Benne van az 5 legkülönösebb IPA-ba amit kóstoltam (nem is rossz ötlet, egy ilyen listát még össze kell állítanom).