Igazából ez egy nehéz téma, és nem is teljes egészében az ízlésem memoárja, de ki kívánkozik belőlem. 

Sokszor kapom meg ismerősöktől a tényleg természetes kritikát, hogy bezzeg x évvel ezelőtt, a Sárkány sör meg a Kőbányai, mindegy mi az, csak folyjon. Most bezzeg lököm a sódert a sok baromságról, mert van pénzem.

Tény, világot látó és szagolgató sihederként, anyucika alig semmi pénzén élő egyetemistaként, sok gondolkodási és választási lehetőségem nem révén, istenítettem kedvenc alkoholos italom, a sör minden megjelenési formáját. Sokszor volt, hogy bizony pár száz forint állt, nem a nap, de a hét ellátására, amibe bizony a 89 forintos Sárkány sör is csak módjával fért bele.

De akkor is ott voltak az ünnepi alkalmak, mikor édességre való pénzemet, bizony jófajta Soproni Démonba vagy Dreher Bakba fektettem.

Ezen életmódot folytató művészek ellen továbbra sincs kifogásom, tudom, hogy a sorsukat, nem teljesen ők választották, élnek, amiből élni tudnak, vagy amibe a legkevesebb erőkifejtésük telik.

De az ember változik. És egyet biztosan kijelenthetek. Az, aki már meg is kóstolta eme sör remekegeket, és mégis azzal jön, hogy a 600 forint egy 0,33 remekműért sok, miközben 400 forintért issza a Drehert, csak mert az 0,5 literes, és 700 forintért a kommersz 0,2-es tequilat.. mert hogy az kell (?),  az hazudik nem csak a világnak, de saját magának is.