Főzdefeszt, Budavári (Jubileumi) és Cseh sörfesztivál. Kettőt már átkortyoltunk, egy pedig a horizonton várakozik.

Kicsit megfáradtan és nehéz szívvel merengek a billentyűzet felett. Ennek több oka is van. Egyrészt, soha nem akartam blogos blog lenni (sikerült!). Se időm, se kedvem, se írói vénám nincs hozzá. A fő cél, saját magam számára egy használható, sallangoktól mentes oldal létrehozása.

Miért nem online jegyzet (amit egyébként használok)? Mert azért egy picit mégis hiányzik a sallang. Kész öröm volt visszaolvasgatni a régi élményeimet a legelső Budavári fesztiválomról, vagy az első évem utáni pár hónapról (mielőtt átjöttem ide, kicsit lényegretőrőbb szerkezetbe): http://logout.hu/blog/kergeboci/index.html

Másod sorban, itt ez a Budavári "sör"fesztivál. A nagyüzemi sörök örömtánca a hülyére vett fogyasztó felett. Minden jó érzésű sörrajongónak ki kell fejtenie, és én is kifejtem: ez nem a sörről szól. Mégis, ezerszer jobban élveztem bizonyos elemeit, mint a Főzdefesztnek. Ez van, mélyen belül még mindig fesztivál patkány vagyok, aki szeret kicsit ugrálni ilyen-olyan zenére.

E blog számára a legkönnyebb falat a Budavári. Sok sörről nem tudok beszámolni. Az egyik megfáradt, naptól meggyötört, agyamat elvesztett formámban Roth Zoli gyömbéres rettenetét sikerült elfogyasztanom. Viszont betaláltam Zip'séket is (nem mintha a Hunyadi caffes strandnál nem ittam volna jót, vagy nem éreztem volna magam fantasztikusan).

RothBeer Gingermeister: végül is a sör nem hazudik. Ez egy gyömbér kivonat. A probléma, hogy nem sört iszol, hanem gyömbér üdítőt.

Zip's + Hatodik Íz Pineapple Noir Black Saison: nagyon érdekes sör volt. Illatra a meggyes likőrre hajazz, de nekem ízben sem jött elő konkrétan az ananász, de az biztos, hogy egy jó adag gyümölcs kompot járta táncát a kakaós-csokis keverékkel. Nagyon extrém, nagyon tetszik.

És ennyi. Minden más sör, már az ismert márkák voltak. Sok esetben az egyszerűbb, máskor nem iszok úgysem söröket fogyasztottam, néhol megspékelve az ütősebb, ismert darabokkal. Így hát ment le Mister sör, Kapucinus sörökkel, Bunny Hopp, Kolibri, szűretlen Pilsner Urquell, Francin, Staropramen, Charlie Firpo, Fiesta Summer Ale is.

A lényeg a helyszínen és a hangulaton volt. Bár nem volt olyan kellemes, parkos környezetben mint a Főzde, de még mindig állítom, eszméletlen hangulata van a várnak, és főleg a Savoya terasznak. De bent is hosszú percekig el tudok mélázni a Mátyás kúton.

Sajnos a programok már nem a régiek. A fenti, régi élménybeszámolómban minden napra jutott egy új stand up fellépő, idén (és tavaly) már csak egyre. Ráadásul az is ijesztően korán az ijesztően lapos közönségnek. Hadházi László a végére így is szépen belendült, bár a vége és az elköszönés már elégé hanyag és sietős volt. De meg tudom érteni.

A koncertek viszont a Vasárnap egy nem beszélünk arról a trágyáról fellépőjét leszámítva nem volt rossz. Bár tudom, ízlések is pofonok, az Alban és az Ufo elbújhat valahova távol tőlem. A Bohemian Betyarsra is sokan őrjöngtek, és bár tényleg jól összerakott, érdekes és táncolható zenét játszanak, nekem már az 5. számnál unalmas volt.

És ha már unalmas, nem szeretném nevén nevezni azt a jazz zenekart, mert végül is 3 napig nyomták, napi 2 óra színpad, és 1-2 órán át a fesztivál random területén (körbe járva), így kijár nekik a tisztelet, de én még nem hallottam ennél egyhangúbb, minden szám ugyanaz mint az előző előadást (arról nem is beszélve, hogy mindig jöttek utánunk).

Magna-ék nem az én zenei stílusom, ki is hagytam őket. De Beatrice hozta a megszokott lelkes hangulatot. Meglepő módon a Neoton Familián sem kaptam röhögő görcsöt, sőt. Annyira élveztem (gondolom a jó pár korsó sör hatására), hogy be kellett mennem az elejére, ahol volt szerencsém egy csoport lelkes japánnal (!!!) együtt buliznom a zenére. Mint mondták, állítólag otthon is hasonló zenéket hallgatnak, nem is tudta, hogy mi magyarok is szeretjük ezt a stílust. Ki kellett ábrándítanom, hogy ez a zene most 40 éves, nem éppen az aktuális koncert zenékre időkre jellemző.

De rettentő mód élveztem a Groovehouset (és az ő lelkesedésüket), de még a Kozmix is jó kis ugrálósra sikeredett.

Szó se róla, a barátok, az ismerkedő standosok és főzdék, az őrültebbnél őrültebb emberek adták meg idén is azt a hangulatot, amiért jövőre is el fogok jönni, nem érdekelve a sörkedvelő blogok és facebook csoportok heves lehülyézésével.